Ma már a nyugati világban nem csak a tizenévesek, a kisgyerekek körében is egyre több a túlsúlyos, illetve az elhízott. (Az USA-ban például 24 hónapos korra már a gyerekek 10 százaléka elhízott, további 23 százalékuk pedig túlsúlyos, és a számok az életkorral csak emelkednek.)
Eddig is ismert volt, hogy a kora gyerekkori elhízás hátterében több tényező is áll: befolyásolja többek között az anya terhesség előtti testtömeg indexe (BMI), a táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás, a különféle képernyők (tévé, számítógép, tablet) előtt töltött idő mennyisége illetve az alvásmennyiség.
Egy közelmúltbeli kutatás újabb, az elhízást befolyásoló tényezőt tárt fel. E szerint az elhízáshoz hozzájárul az is, ha a gyerek gyakran kap széles spektrumú (azaz több baktériumfajt - jó baktériumokat is! - elpusztító) antibiotikumot.
A tanulmányba 60 ezer 0-23 hónap közötti csecsemőt vontak be, akik sorsát ötéves korukig követték. 24 hónapos korig a gyerekek 69 százaléka kapott antibiotikumos kezelést, közülük egy gyereknek átlagosan 2,3 alkalommal írtak fel az orvosok antibiotikumot az első két életévben.
Az eredmények szerint, minél gyakrabban kapott valaki antibiotikumot, annál nagyobb valószínűséggel volt elhízott. Különösen igaz volt ez azokra a gyerekekre, akik az első két évük során négy vagy több alkalommal kaptak antibiotikumot. (Hasonló összefüggést a szűk spektrumú antibiotikumok esetében nem figyeltek meg.)
Az esetek felében felesleges az antibiotikum
Még néhány éve is, ha a gyerek köhögött, lázas volt, folyt az orra, sok orvos széles spektrumú antibiotikumot írt fel. Bár már akkor is köztudott volt, hogy az antibiotikumok a baktériumok ellen hatásosak, ám mivel a felső légúti betegségek esetén nehéz egyértelműen meghatározni, hogy a fertőzést vírusok okozzák-e, vagy bakteriális eredetű-e, a legtöbb orvos úgy vélekedett, hogy a felírt antibiotikum lehet, hogy nem használ, de ártani sem árt.
Ma azonban már sokkal több információnk van az antibiotikumok káros mellékhatásairól, ezért egyre több szakmai kampány próbálja az orvosokat az irányba terelni, hogy tényleg csak a legszükségesebb esetekben forduljanak az antibiotikumokhoz. Egy friss amerikai becslés szerint azonban az antibiotikum-felírások több mint fele még ma is teljesen felesleges és haszontalan.
Forrás: origo.hu
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
